Az arcképcsarnokban a "Solymári Arcképcsarnok 1266-2000" címet viselő kiadvány online változata található meg (Szerzők: Milbich Tamás és Hegedűs András). A kiadvány felvonultatja Solymár község legfontosabb személyiségeit, híres karaktereit a XIII. századtól az ezredfordulóig bezárólag. A 2011-ben megjelent kiadványban jóval gazdagabb leírás található a személyekről és tevékenységükről, 18 fejezetre bontva. Ezek a fejezetek itt is megtalálhatók azonos néven, de rövidített tartalommal.     


 

Hivatali személyek

Ezen fejezetben a közjogi értelemben vett hivatalos tisztséget betöltő solymáriakat igyekeztünk összegyűjteni. Az egyes hivatali kategóriákat és azok változását mai szemmel nehéz lehet értelmezni, illetve nyomon követni, de annyi elmondható, hogy a falvak feletti tényleges hatalmat a középkortól egészen a XVIII. századig a földesúr bírói hatósága, az úriszék gyakorolta, szinte fellebbezési lehetőség nélkül, így bár Solymárról is ismertek olyan személyek, akiket a közösség a saját vezetőjének (bírójának) tartott, a községi önigazgatás inkább csak II. József 1785-ös jobbágyrendelete és ezen időszak más rendelkezései nyomán kezdett kialakulni.

Ettől fogva 1869-ig a községi bírók voltak a települések "első emberei", akik - azon túl, hogy személyükben képviselték a községet - igazságszolgáltatási, közigazgatási és gazdasági funkciókat egyaránt viseltek, így ellenőrző szerepük az élet minden lényeges területére kiterjedt. Ettől az évtől azonban az állam radikálisan elválasztotta az igazságszolgáltatási hatalmat a közigazgatási, illetve végrehajtói hatalomtól, így a falusi bírók igazságszolgáltatási feladatai megszűntek.

További részletek a kiadványban.