Az arcképcsarnokban a "Solymári Arcképcsarnok 1266-2000" címet viselő kiadvány online változata található meg (Szerzők: Milbich Tamás és Hegedűs András). A kiadvány felvonultatja Solymár község legfontosabb személyiségeit, híres karaktereit a XIII. századtól az ezredfordulóig bezárólag. A 2011-ben megjelent kiadványban jóval gazdagabb leírás található a személyekről és tevékenységükről, 18 fejezetre bontva. Ezek a fejezetek itt is megtalálhatók azonos néven, de rövidített tartalommal.     


 

Iparvállalatok

A falu határában 1895-ben kiépült a vasút, mely még inkább felgyorsította a környék iparosodását. Elmondható, hogy a gyáripar nagyon fejlett szintet ért el az akkori vármegyében a századfordulóra, de ez elsősorban a főváros közelségének volt köszönhető. Az I. világháború kitörése véget vetett ennek a nagyiramú fejlődésnek, a sorozások és hadi rendelkezések következtében nem volt megfelelő mennyiségű munkaerő, a szakmunkásokat is besorozták. Erre az időszakra tehető Móczár Gyula festékgyárának felszámolása is, de arra vonatkozólag, hogy mely iparvállalatok lettek kárvallotjai a világégésnek, vagy mely vállalatok prosperálhattak abból (pl. védművek építése, vagy a fegyverletétel utánni újjáépítés kapcsán), nincs adat. A két világégés közt, bányászsztrájkkal és társadalmi elégedetlenségekkel tűzdelve ugyan, de lassú, határozott fejlődés tapasztalható Solymár vonatkozásában. Újabb mérföldkő a második világháború utáni politikai helyzet megváltozása volt, a téeszesítés és az államosítások merőben új viszonyokat eredményeztek. Ezek hosszú időn keresztül sajátos fejlődési pályára állították a község iparhoz való viszonyát.

Feltöltés alatt...