Az arcképcsarnokban a "Solymári Arcképcsarnok 1266-2000" címet viselő kiadvány online változata található meg (Szerzők: Milbich Tamás és Hegedűs András). A kiadvány felvonultatja Solymár község legfontosabb személyiségeit, híres karaktereit a XIII. századtól az ezredfordulóig bezárólag. A 2011-ben megjelent kiadványban jóval gazdagabb leírás található a személyekről és tevékenységükről, 18 fejezetre bontva. Ezek a fejezetek itt is megtalálhatók azonos néven, de rövidített tartalommal.     


 

Tánckultúra

A háború és a kitelepítés előtti időszakban nagyrészt önszerveződésen, szokásrenden alapuló sváb tánc- és zenekultúra létezett Solymáron, amely harmonikusan összefüggött a vallásos ünnepekkel és rituálékkal. A bálok széles skálája, a zene és tánc iránti kötődés kulturális alapokra épülő hagyományt teremtett, melyben minden generáció megtalálta a helyét. A kitelepítés utáni években a betelepült felvidékiek, akiknek sorsa sokban hasonlított a solymáriakéhoz, már kezdtek összejárni az 1950-70-es években, a Major (később Béke) vendéglőben gyakran táncoltak cigányzenére, vagy magyar népi mulatószenére, így élték meg összetartozásukat. 1972-től elindult az Ifjúségi Tánccsoport (később Siebenschritt), majd a Herbstrosen tánccsoport 1998-as megalakulása, valamint az ezredforduló előtt megalakuló Cédrus Táncegyüttes megjelenése pedig már egy új színfolt volt a solymári tánckultúra palettáján.

Feltöltés alatt...