Az arcképcsarnokban a "Solymári Arcképcsarnok 1266-2000" címet viselő kiadvány online változata található meg (Szerzők: Milbich Tamás és Hegedűs András). A kiadvány felvonultatja Solymár község legfontosabb személyiségeit, híres karaktereit a XIII. századtól az ezredfordulóig bezárólag. A 2011-ben megjelent kiadványban jóval gazdagabb leírás található a személyekről és tevékenységükről, 18 fejezetre bontva. Ezek a fejezetek itt is megtalálhatók azonos néven, de rövidített tartalommal.     


 

Történelmi személyek

örténelmi arcképcsarnokunk kezdetét olyan időponthoz igyekeztünk kötni, mely a magyar történelem eseményeivel, nagy alakjaival, ugyanakkor községünk létezésének bizonyítékaival együtt is értelmezhető. Ezért kézenfekvő volt, hogy első írásos bizonyítékunk keletkezésének idejére tegyük e dátumot, vagyis a XIII. század közepére. Ez időből Solymár neve Solomar, más forrásban Saalmar írásmóddal bukkan fel, mely névhez egyes teóriák szerint annak a régi római útvonalnak is köze lehet, mely egészen Aquincumig juttatta el az erre igyekvőt. Solymár neve elsőként szerepel történelmi bizonyítékként, írásos forrás- dokumentumban "Solomar" néven (magyar fordítása a mellékletben megtalálható). A másik fontos dátumot rejtő évszám az 1401. év, ez a dátum ugyanis a solymári vár létezésének első írásos, oklevélszerű említésének időpontja (Orsz. Lvt. Dip. Oszt. 8650.). Figyelembe véve azt, hogy Nána comes 1266-ban még Solomar-ként említi községünket, szinte bizonyos, hogy a falu mai nevének kialakulása a (királyi) solymászok ténykedéséhez kapcsolódik, és még az Árpád-házi királyok uralkodásának idejére tehető.