"Márkaszerviz" a szabadságharc évtizedeiben

A kényelemszeretet nem mai tulajdonság: az emberiség a kerék feltalálása óta igyekszik kihasználni az abban rejlő könnyebbségeket, legyen szó akár a kevesebb fáradsággal járó közlekedésről, akár az anyagmozgatás, fuvarozás egyszerűbbé tételéről. Az, hogy kinek milyen szekérre, kocsira, hintóra futotta, 150-200 éve éppúgy árulkodott az illető anyagi helyzetéről, mint ma, a járművek javításához értő szakemberre pedig úgyszintén hasonló szükség volt minden nagyobb településen. (...)
A plébános, aki nem akarta cserbenhagyni a solymáriakat

A plébános, aki nem akarta cserbenhagyni a solymáriakat

A XX. század első felének solymári történelmében meghatározó, szinte megkerülhetetlen személyisége volt Hufnagel Ferenc plébános, akinek az első világháború végétől a kitelepítést megelőző napokig úgyszólván mindenhez köze volt, ami a faluban történt. Az utókor mégis hajlamos őt elítélni az alapján a már többször cáfolt hiedelem alapján, mely szerint a kitelepítés napjaiban sorsára hagyta a solymáriakat. Nem érdemes rá neheztelni, aki teheti, inkább tartsa meg jó emlékezetében ...
Kilencven éve hunyt el a Hellebrandt-zenekar vezetője

Kilencven éve hunyt el a Hellebrandt-zenekar vezetője

1926. február 13-án, ma kilencven éve hunyt el Hellebrandt Mihály, az első ismert solymári fúvósegyüttes, a Hellebrandt zenekar vezetője. A zenekart ugyan még az apa alapította, ám ő viszonylag korán elhunyt, így fiának kellett átvennie az együttes működtetését. A fennmaradt anekdoták adatai arra utalnak, hogy Mihály karmesteri ideje alatt történt meg az együttes három részre szakadása, de ebben ő valószínűleg nem volt vétkes...
Egy solymári kőműves, akit az államelnök tüntetett ki

Egy solymári kőműves, akit az államelnök tüntetett ki

Nem sok olyan kőművest tarthat számon a solymári helytörténet, aki elmondhatta magáról, hogy államelnöki elismerésben is részesült, Ludvig János azonban kivételt képez. Pedig nem is volt meg a kőművesi iparengedélye, így hivatalosan pamutgyári munkásként dolgozott, amikor kitüntetést kapott Dobi Istvántól, az Elnöki Tanács akkori elnökétől. A kitüntetés mára elkallódott a rokonságban, Ludvig János halálának azonban ma van a 30. évfordulója, ezért indokolt, hogy megemlékezzünk róla.
Civil szervezetből háborús bűnbak

Civil szervezetből háborús bűnbak

Bár országos szinten zajlott a működtetése, ezt leszámítva átlagos nemzetiségi egyesületként alakult meg a Magyarországi Németek Népi Szövetsége, közismertebb nevén a Volksbund. A háború után mégis sokan bűnbakként tekintettek rá, sőt a kitelepítésnél is nyomott a latban, ha valakiről tudták, hogy tagja volt a szervezetnek. A történelmi részletekben most nincs értelme nagyon elmerülni, de röviden megemlékezünk arról, hogy ma 75 éve alakult meg a solymári Volksbund-csoport.
Disznótort játszottak a nyugdíjas farsangon

Disznótort játszottak a nyugdíjas farsangon

Szokás szerint többféle műsorszám is színesítette idén a solymári nyugdíjas klub farsangi bálját, az évek óta stabilan működő ötletfelelős és jelmezkészítő szekció ez évben is kitett magáért. Megelevenedtek a műsorban solymári hagyományok is, de néhányan rajzfilmfigurák bőrébe is belebújtak, az egyik műsorblokkban pedig egy emlékezetes, rendszerváltás-korabeli videoklip élőszereplős változata jelent meg a nézők előtt.
Kilencven éve született a templomkapu építésze

Kilencven éve született a templomkapu építésze

Kilencven éve született, és harminc évvel ezelőtt hunyt el Dér László építész, a Helytörténeti Társaság egyik alapító tagja. Fiatal korában, még leventeként hurcolták el a világháború végső, elkeseredett harcaiba, ahol maradandó károsodással járó betegséget szerzett. Emiatt, bár megszerezte építészmérnöki diplomáját, terveiből, műemlékvédelmi álmaiból keveset valósíthatott meg, hiszen már harmincas éveiben nyugdíjba kényszerült. (...)
Posta jött Solymárra a hadifogolytáborból

Posta jött Solymárra a hadifogolytáborból

Nem juthatnak minden napra jelentős évfordulók, de néha egy átlagos hétköznap is érdekes lehet. Akár olyan is, mint a mai péntek, vagy a 99 évvel ezelőtti február ötödike, amikor éppen hétfőre esett ez a dátum. Aznap indult el a posta egy orosz hadifogolytáborból Solymárra azzal a levéllel, ami nemrég került a birtokunkba, és amelynek feladója Baumstark János asztalosmester, népi költő, fordító és amatőr színdarab-rendező volt.
Egy régi, eltűnt szakma: a favillakészítő

Egy régi, eltűnt szakma: a favillakészítő

A múlt század elején még a mezőgazdaság volt a legfontosabb megélhetési forrás Solymáron: talán nem is akadt olyan család, amely ne művelt volna kisebb-nagyobb földterületet, emiatt pedig több olyan szakma képviselőire is szükség volt a faluban, amelyek mára már szinte teljesen ki is haltak. Ilyenek voltak a favillakészítők is, akiknek egyik utolsó solymári képviselője, Pitz Ignác épp nyolcvan évvel ezelőtt, 1936. február 3-án hunyt el.
Solymári tervezte az Örök Emlékezet templomát - I. rész

Solymári tervezte az Örök Emlékezet templomát - I. rész

Van egy különlegesen szép templom Szlovéniában. Egy valóban egyedi, az isonzói hősök emlékezetére emelt szentély. És hogy mi ebben a különleges? Hát az, hogy ezt is az a solymári kötődésű Jablonszky Géza tervezte, aki a Templom terünkön álló hősi emlékművet. Az alábbiakban dr. Krämer Tamás 1917 augusztusában megjelent cikkét közöljük újra, eredeti nyelvezetével, két részben, amely a templom hivatását ecseteli olvasmányosan, érdekesen.