A megtalált hagyomány beharangozója

Hagyományőrzés, hagyomány-éltetés, hagyományalkotás a 21. század fordulóján. Ez a témája a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteményben április elején nyíló néprajzi kiállításnak.
Térségünk, a főváros környéke kultúráját tekintve különösen sokszínű. A magyarokkal németek, szerbek, szlovákok és horvátok (dalmátok és rácok) éltek/élnek együtt vagy egymás mellett. Nagyszüleink idején a nemzetiségi kultúra, a viselet, nyelvhasználat nem volt ismeretlen egymás számára.

Solymáriak voltak a legjobbak a németversenyen

Hét solymári kisdiák ért el dobogós helyezést az országos német vers­ és prózamondó verseny Pilisszentivánon megtartott területi fordulójában, március 2-án, ezzel a Hunyadi érte el a legjobb eredményt a környező nyolc település kilenc iskolája közül. A megyei fordulóba bejutók száma azonban még ennél is jóval magasabb - pontosan egy tucatnyi -, hiszen a tájnyelvi kategóriákból minden induló továbbléphetett.

Az utolsók egyike

Furcsa dolog látni a változást. No nem arra a változásra gondolok, amit mi emberek viszünk véghez mindannapi életünk során, ilyen-olyan beavatkozásokkal a községünk több mint 750 éves öreg testén. Nem arra, amit mi emberek látványosnak hitt változásként szépítő, jobbító, vagy éppen semmilyen szándék nélkül gondolunk, vagy teszünk a községért. Az más lapra tartozik. Én most arra a változásra gondolok, ami az élet természetes velejárója; a változásra, ami minden halandó osztályrésze ezen a földön.

Elűzött solymáriak levelezése egy német néprajzi intézetben

Több, az 1946-os kitelepítéskor elűzött solymári család ezidáig ismeretlen levelezése került elő a közelmúltban a németországi Freiburgban működő Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa (IVDE) néprajzi intézetben. A 90 levelet összesen hét solymári származású család tagjai írták egy, a második világháború után Magyarországról elmenekült néprajzkutatónak, Bonomi Jenőnek. (...)