Apáczai Csere János Művelődési Ház és Könyvtár

A község egyik legrégebbi kultúrát közvetítő intézménye a mai napig a könyvtárral együtt. Hétről-hétre színvonalas programokat (állandó rendezvények, kiállítások, színdarabok, bálok, koncertek, stb.) biztosít a község lakói számára.
"Közművelődés

Solymár közművelődési tevékenységének fellendüléséről a két világháború közötti évektől beszélhetünk, amikor a Katolikus Legényegylet működése során rendszeresen tartottak műkedvelő színielőadásokat. E tevékenységnek szellemi vezetői egyes tanítók voltak, melyek közül különösen Spitzkopf (Szepes) Béla említendő.

Híressé vált az 1932-ben a Solymári "Cecília" Dalkör által rendezett német nyelvű passiójáték, amire a környékbeli községekből is jött az érdeklődő közönség, és az előadásra Budapestről külön autóbuszjáratot indítottak.

Különösen Kolwencz Ede káplán 1937-ben történő Solymárra költözése után lendült fel a Katolikus Legényegylet működése. A fáradságot nem ismerő, rendkívül szimpatikus fiatal pap új életet vitt ebbe a mozgalomba. Az egylet részére beszerzett filmvetítővel, rendszeres ismeretterjesztő előadásokkal, országjáró kirándulások szervezésével rövid időn belül nagy népszerűséget szerzett a községben. Az általa szervezett és a fiatalok által előadott színdarabok a község jelentős kulturális eseményei voltak. Ebből az időből emlékezetes a "Falu rossza" és a "Hazafelé" című színművek előadása. 

Annak idején az előadásokat a hajdani mozi helyén lévő "egyleti" székházban, valamint Sarlós György Mátyás király utcai vendéglőjének nagytermében tartották, ahol színpad is volt.
A negyvenes évek végén, a régi hagyományokat folyatatva a műkedvelő színjátszás tovább terjedt, s a Mátyás király utcai kanyarban lévő - azóta az útépítés során lebontott - Gromon vendéglő nagytermében, ahol az MKP székháza volt, a Templom téri, a mai élelmiszerbolt helyén lévő nagyteremben, ahol az MNDSZ székház volt, tartották az előadásokat. A rendezés nehéz munkáját abban az időben Merész György, László Antal, Jozefka Sándor és Antal Lászlóné végezték. Emlékezetes előadás volt eben az időben a Mélyek a gyökerek", az "István király" éa a "Légy jó mindhalálig" című drámák előadása.

1950-ben, az akkori kulákok elleni intézkedések során elvették Sarlós Bernát Templom téri vendéglőjét és átadták a földműves szövetkezetnek, amely azt nem tudta gazdaságosan működtetni, s ezért a nagytermet átadták a községi tanácsnak kultúrház céljára. A tanács annak idején itt alakította ki a kultúrház színháztermét, színpadot épített és mellé, a nyári helyiség egy részének elfalazásával öltözőt létesítettek. Az így kialakított "Alkotmány" kultúrotthont 1952. augusztus 20-án avatták fel. Az első időszakban itt - is - a táncrendezvények mellett - műkedvelő színjátszás folyt. Emlékezetes ebből az időszakból többek között a "Három a kislány" a "Nagymama" a "Csalódások" és a "Néma levente" előadása. Ezeket Friedrich Ignácné és Havasi Ferencné pedagógusok rendezték. Említést érdemel a német nemzetiségi csoport próbálkozása, amikor Schokátz János és Reményi András vezetésével a "Knippelsdorf" című német népi játékot mutatták be nagy sikerrel. Ezek a helyi előadások általában 3-4 bemutatót értek meg. Ezekben az években többször szerepelt itt szomszédos községbeli műkedvelő csoport és a Faluszínház is. Az ötvenes években Csöndes József, Dulicsek Mária, Jozefka Sándor, Friedrich Ignácné voltak a kultúrház tiszteletdíjas igazgatói.

A kultúrotthon épülete 1961-ben felújításra került, átépítették a tetőszerkezetét, megnagyobbították a nagytermét, téliesítették a félig nyitott nyári termet, és az udvaron szabadtéri színpadot alakítottak ki. A műkedvelő színjátszás azonban a hatvanas években lassan megszűnt és helyette az ismeretterjesztő előadások, klubszerű foglalkozások, szakköri tevékenységek kerültek előtérbe.
A legnagyobb tömegeket mozgósító rendezvények a táncmulatságok voltak, melyeknél az első időben a legnépszerűbb "Wittmann" féle fúvószenekart lassan kiszorította a "Strack" zenekar, mely modernebb, esztrádzenekarként működött. Majd a hatvanas évek végén a teljesen beatjellegű, solymári fiatalokból álló "Vulkán" zenekar került előtérbe. A Vulkán zenekar népszerűsége csakhamar a környező községek fiataljait is ide vonzotta, s ezek a solymáriakat lassan kiszorították a kultúrházból, s ezért a zenekarral kapcsolatosan korlátozásokat kellett életbe léptetni.

A hatvanas években a kultúrház igazgatói  Karall Mátyás, Csornai Irén, Temesi Miklós, Répási Miklós, Sipos Szilveszter, Paál Gyula, 1969-1971 között az épületben - az iskolaépítés ideje alatt - az általános iskola kapott helyet, s ezért a népművelési tevékenység erősen visszaszorult.
1972-ben az iskola kiköltözése után az épület ismét felújításra került. A Bajcsy-Zsilinszky utcai oldalon helyet kapott egy eszpresszó és büfé, valamint  Pártbizottság. Külön helyiséget kapott a községi könyvtár, és kiállítási terem is létesült.

A kultúrház Paál Gyula igazgató működése alatt 1970-ben vette fel az "Apáczai Csere János" Művelődési Ház nevet. Annak idején kezdeményezték a "Solymári Napok" rendezvénysorozatot, ami az első nekifutásra kevés sikert hozott.

Az 1970 utáni igazgatók: Bardócz Gyula, Kempelen Tünde, Bíró Attiláné, majd Bogdán Istvánné, aki 1985-ig látta el e tisztséget, amikor a községi tanács elnökévé választották. Utóda Érchegyi László lett.
Kempelen Tünde nevéhez fűződik a "Solymári Zenei Hetek" rendezvénysorozat, ami hat éven át igen nívós, országos hírű együttesek solymári fellépését jelentette. E rendezvényekbe való pártbeavatkozás miatt kellett Kempelen Tündének távoznia az igazgatói székből. A solymári rendezvények megfelelő anyagi támogatás híján megszűntek.

A "Solymári Zenei Hetek" rangjához tartozik, hogy Bárdos Lajos védnöksége és patronálása kísérte. Bárdos Lajos, valamint Szokolay Sándor személyes jelenlétével tisztelte meg e rendezvényeket. Szokolay Sándor az első alkalomra komponált rézfúvós szignálja vezette be az összes hangversenyt.
A "Solymári Zenei Hetek" folytatása az elmúlt tíz évben mint "Bárdos Lajos Zenei Hetek" él; Budapesten, más magyar nagyvárosokban, sőt külföldi színhelyeken, a sajnálatosan eltanácsolt, tehetséges Kempelen Tünde változatlan, lelkes vezetésével.

Az utolsó években a művelődési ház tevékenysége igen széleskörű: szakköri, kórus, ifjúsági tánccsoport, tanfolyam, ismeretterjesztő tevékenységből tevődik össze. Meg kell említeni, hogy a művelődési házban mintegy három évtizeden keresztül működött az érdi zeneiskola kihelyezett tagozata, melyben a solymári gyerekek százai sajátították el a zenei alapismereteket, a hegedűn és zongorán, valamint más hangszeren való muzsikálást.
A zeneiskola az 1991-92. tanévben vált ki az érdi zeneiskola keretéből, és a solymári állami általános iskola kebelében működik tovább.

Ezen a helyen feltétlenül említést érdemel a hatvanas és hetvenes években működött Szakmaközi Bizottság, amelynek feladata volt a nyugdíjasokkal és azokkal való foglalkozás, akik szakszervezethez nem tartozta. E szervezetnek a művelődési ház adott otthont. Vezetője Milbich Jánosné Taller Mária volt, aki fáradhatatlanul gondoskodott e körbe tartozókról. Így számtalan ismeretterjesztő előadás, ünnepség, országjáró kirándulás és emlékezetes összejövetel fűződik e szervezethez. Sajnos központi intézkedésre a Szakmaközi Bizottságokat 1981-ben megszüntették.
Az idősek azonban nem sokáig maradtak program nélkül. 1983 januárjában megalakult a ma is működő nyugdíjas klub, melynek alapítója és jelenleg is vezetője Friedrich Ignácné nyugdíjas pedagógus, aki fáradhatatlanul dolgozik az időskorúak érdekében. A rendszeres heti összejövetelek mellett a nyugdíjasok a klub keretében rendezett kirándulásokon nemcsak Magyarországot ismerték meg, hanem évente egy-két alkalommal a szomszédos országokba is eljutottak s felejthetetlen élménnyel gazdagodtak.

A művelődési ház gondozásában jelenik meg 1989 óta a mind nagyobb népszerűségnek örvendő SOLYMÁRI HÍRMONDÓ, mely havonta ismerteti a községben végbement fontosabb eseményeket, tudnivalókat, beszámol az önkormányzat munkááról, és olvasói levelek közlésével tág teret biztosít a demokrácia érvényesülésének.

Községi könyvtár

A községi könyvtár csírájának tekinthetjük a községi képviselőtestületben 1929. augusztus 26-án elhangzott bejelentést, mely szerint Solymár községnek 107 kötetes gazdasági népkönyvtárat adományoztak.

A községi könyvtár 1953-ban alakult, amikor a községnek átadták a megszüntetett bányász szakszervezeti könyvtár 156 db-os könyvállományát. Az első könyvtáros Csábi Józsefné volt. A könyveket a kultúrházban helyezték el és főként fiatalok olvasták. Az állomány lassan gyarapodott, s 1960-ra 571 kötet könyv állt rendelkezésre. Ekkor külön helyiséget kapott, és a vezetők előbb Karácsony Ernőné, majd később Havasi Ferencné tanítónők lettek, akik hetenként kétszer tartottak nyitva. 1977-ben, amikor a Pártbizottság az új tanácsháza melletti helyiségébe költözött, a könyvtár további helyiséggel bővült. A hetvenes évek végéig Bíró Attiláné, majd a nyolcvanas évek óta Makkos Jánosné a könyvtár vezetője.

A könyvtárban 1990-ben közel 600 db hanglemez és hangszalag, valamint 36 féle folyóirat volt, melyek helyi zenehallgatást, folyóirat olvasást tettek lehetővé. A könyvtár a művelődési ház tanfolyamaihoz biztosítja a szükséges tankönyveket és hanganyagot."
(Forrás: www.apaczai.com )

Hozzászólás


Warning: sizeof(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /vhosts/web/arvense/mtomi/www.szepsolymar.hu/uj/inc/blog_mutat.php on line 51
Név:
E-mail:
Ellenörző:: Kérjük, másolja be ebbe a mezőbe a képen látható kódot!
Kérjük, másolja be ebbe a mezőbe a képen látható kódot!
Szöveg: