Februári História

A község történetírásában fellelhető, februári dátumokra mutató történések jegyzéke.

1363. február 22­-én kelt az az oklevél, melyben a Visegrád melletti Szent András­monostor apátja

tiltakozott a sági konvent előtt amiatt, hogy az apátok telepesei Solymár és Buda között szőlőket

telepítettek, ám azok adóját az nem fizették ki az egyháznak.

 

1437. február 11-­én Prágában cseh királynévá koronázták Cillei Borbála későbbi magyar királynét,

aki a hosszú ideig birtokolhatta a solymári várat.

 

1528. február 14­-én, Esztergomban született az az okirat, melyben Ferdinánd király megerősítette

II.  Lajos  király  egy  Solymárral  kapcsolatos  adománylevelét.  II.  Lajos  említett  oklevele  szerint

Salmaar  várat  és  falut  -  amelyet  Thurzó  Elek  királyi  kincstartó  a  királynak  engedett  át  -  az

uralkodó Bakyth Pálnak, Theodóra nevű feleségének és Margit lányának, továbbá Manoylo, Péter,

Komlyen, Demeter, és Mihály nevű testvéreinek adta át, a hűtlennek nyilvánított Hédervári Ferenc

többi birtokával együtt.

 

1722.  február  6­-án  Vattay  János  földesúr  tiltakozást  nyújtott  be  amiatt,  hogy  Vörösvár  lakói

elfoglaltak  bizonyos  részeket  Solymár  területéről,  továbbá  egyes  pesti  lakosok  Szentlőrinc,

Gubacs, Péteri és Szentmihály pusztát használják, engedély nélkül.

 

1764. február 23­-án,  a  Szabolcs  vármegyei  Oroson született Kállay  Péter,  Solymár  egyik  XIX.

századi birtokosa.

 

1821. február  16-­án született Wiest/Wieszt Mátyás,  aki valamikor  a XIX. század derekán  volt  a

község bírója.

 

1839. február 10-­én született Milbich (Teichthans) Mátyás községi bíró, aki valamikor az 1880­as

években volt a község bírója; ő volt az 1890-­es rózsaesküvő menyasszonyának apja is.

 

1862. február 17-­én született  Strack János,  az  1883­-ban  létrejött solymári  Strack­zenekar  egyik

alapító tagja,  és  apja (az  első  karmester)  halálát  követően  több  évtizeden  keresztül  az  együttes

vezetője.

 

1897. február 17­-én született Urányi (Unterreiner) József, a solymári tűzoltóság kiemelkedő alakja,

az 1940-­es évek községi tűzoltóparancsnoka.

 

1897. február 24-­én született John (Jármai) György törvénybíró.

 

1904.  február  22­-én  született  Taller  Mátyás  népi  költő,  zenész  és  karmester,  a  solymári

himnuszként számon tartott Im Ofner Bergland című kórusmű szerzője. A darabot Taller Mátyás

az 1946­os kitelepítését követően szerezte, kifejezésre juttatva benne  a Solymár iránti szeretetét,

nosztalgiáját és honvágyát; 1974­ben a művet szerzője a Solymári Férfikórus részére ajánlotta fel.

 

1912.  február  11-­én  jött  létre  a  Solymári  Katholikus  Polgári  Kör  nevű  egyházi  szerveződés  a

vallásos és hazafias érzület ébrentartása céljából.

 

1916. február 1-­jén kelt az a községi jegyzőkönyv, melynek tanúsága szerint  a képviselő­testület

föld alatti vízlevezető csatorna létesítését határozta el, az akkori 158. számú háztól [Mátyás király

utca - Bajcsy­Zsilinszky utca sarok] a Gróf Karátsonyi utcából [József Attila utca] levezető, nyílt

csatornával való érintkező pontig.

 

1919. február 11-­én a járási főszolgabíró, a községi képviselőtestület  és  a Nemzeti Tanács tagjai

közös vizsgálatot tartottak a faluban a lakosság panaszai nyomán, amelyek többek közt a háborút

követő  időszak  élelmiszer­elosztásának  rendjére  vonatkoztak.  A  vizsgálat  több  hiányosságra  és

visszaélésre talált bizonyítékot, melyek alapján a szociáldemokrata párti küldöttek követelték John

György községi bíró és Perágovics Márton törvénybíró lemondását, mely meg is történt.

 

1919.  februárjában  választották  meg  törvénybírónak  Kopp  Mártont,  aki  később,  a  direktórium

megalakulása után annak is tagja lett. (Az ő nevét őrzi a Kerekhegyre felvezető Koppány Márton

utca).

 

1920.  február  19-­én születésekor  Czellao  Lajosné  Szűcs  Janka  református  presbiter,  akit  élete

utolsó éveiben a solymári református egyházközség örökös tiszteletbeli presbiterré választott.

 

1923. február 3-­án a községi képviselőtestület úgy határozott, hogy a temetővel szembeni területen

- a mai Árpád utca felső részén - testnevelési célra játszóteret létesít.

 

1923. február 5-­én született Szigeti (Szigethy) László (1923­1995), aki az 1980­as évek közepétől

1995­ben bekövetkezett haláláig szolgált solymári református lelkészként. 

 

1926.  február  13­án  hunyt  el  Hellebrandt  Mihály,  a  legendás  solymári  Hellebrandt­zenekar

alapítójának fia, annak halála után több évtizeden keresztül az együttes karmestere.

 

1928. februárjában községi terv készült a Törökkút­forrás kiépítéséről, illetve hasznosításáról. Az

innen származó vizet a Törökkút utcán és a Kálvária utcán át a templomig akarták levezetni. A terv

végül csak a második világháború után valósulhatott meg, némileg módosult formában.

 

1928. február 18-­án döntött úgy a községi elöljáróság, hogy tejszövetkezetet kell alapítani, mert a

meglévő  viszonyok  között  a  tej  tovább  nem  értékesíthető  és  így  az  állattenyésztés  teljesen

visszaesik.  Érdekes,  hogy  egy  pénzügyminisztériumi  rendelet  már  1924­-ben  megtiltotta  a  tej

szabad forgalomba hozatalát, és tejszövetkezetek alapítását írta elő,  a solymári termelők  azonban

a jelek szerint még évekig szembeszegültek e rendelkezéssel, mert megnehezítette az értékesítési

lehetőségeket, ezért azt sérelmesnek érezték maguk számára.

 

1929. február 16-­án letartóztatták a solymári szénbányában megindult bányászsztrájk két vezetőjét,

és a környékbeli bányák több más sztrájkszervezőjét. Az ügy előzményei az 1928. december 12-­én

megindult pilisvörösvári bányászsztrájkig vezetnek vissza, melynek hatására az illetékesek 1929.

januárjában megegyeztek a bányászokkal, később azonban nem tartották magukat az egyezséghez,

februárban a bányamunkások újabb sztrájkba fogtak.

 

1937. február 23-­én zajlott az a képviselő­testületi ülés, melyen a képviselők úgy határoztak, hogy

rövid időn belül új községházát kell építani, mert a meglévő építmény állapota már nem felel meg

a szándékolt  céloknak.  Az  új  községházát  Czimbál József  helyi  kőművesmester  tervei  alapján

építették meg az 1940-­1941-­es években, a régi épület lebontása után.

 

1938. február 12-­én alakult meg a Légoltalmi Liga Solymári Szervezete, amely a háborús helyzet

miatt, a polgári védelem megszervezését volt hivatott kézben tartani.

 

1941. február 9-­én alakult meg a rövid nevén csak Volksbundként ismert nemzetiségi szervezet, a

Magyarországi Németek Szövetsége solymári helyi csoportja.

 

1945. február 12-­ére virradó éjjel váratlanul  elvonult  a  község területéről  az 1944.  december 24.

óta  itt  állomásozó  szovjet  katonaság,  s  csak  a  templomtoronyban  maradtak  megfigyelők.

[Ugyanerre  az  éjszakára  esett  a  Budai  Várban  körbezárt  német  és  magyar  katonai  egységek

kétségbeesett kitörési kísérlete, amit a résztvevők alig néhány százaléka tudott túlélni, átverekedve

magukat  a  szovjet  vonalakon  a  Gerecse­hegység  irányában.  A solymári  temetőben  nyugvó  10

magyar, 84 német és 1 ismeretlen nemzetiségű katona zömmel ekkor, a kitörési  kísérletnél  hunyt

el. A legtöbb halottat a községtől délre lévő erdőben, valamint az Ürge­malom környékén találták.]

 

1945. február  12-­én történt, hogy  német szállító repülőgépek  jelentek  meg  a  község

fölött és nagymennyiségű utánpótlást dobtak le  ejtőernyőkkel  a kitörő németek részére,  ám  ez  a

szállítmány teljes egészében a szovjet hadsereg kezére került.

 

1945. február 19-­én késő  éjszaka vált  a háború polgári  áldozatává Herr Péter Hősök utcai lakos

kádár,  földműves.  A  balszerencsés  gazda  éjjel  11  órakor  kiment  az  udvarra,  kezében  egy

gyertyával, hogy ellássa az éppen ellő kecskéjét, de éppen akkor repült el a község felett egy harci

repülőgép,  melynek  pilótája  a  fényt  látva  bombát  dobott  le  a  telekre.  Herr  Péter  belehalt

sérüléseibe, Strack József szomszédos lakóháza pedig félig romba dőlt.

 

1945. február végén Hufnágel Ferenc esperes plébános, Csomay Ödön főjegyző és Milbich János

községi  bíró  azzal  a  kéréssel  keresték  fel  Kopp  Mártont,  az  1919-­es  Tanácsköztársaság

direktóriumának volt elnökét, hogy alakítsa meg a Magyar Kommunista Párt solymári szervezetét.

Abban bíztak ugyanis, hogy ezzel megnyerhetik a községet megszálló szovjet hadsereg jóindulatát.

Miután Kopp Mártonnak korábban komoly retorziókat kellett elszenvednie 1919-­es szerepvállalása

miatt,  csak  azután  vállalta  a  kérés  teljesítését,  hogy  a  látogatói  -  kifejezett  kérésére  -  írásos

garanciát is adtak arról, hogy szükség esetén megvédelmezik a megtorlás elől.

 

1945. február végén, mielőtt a szovjet hadsereg végleg kivonult volna a községből, a legfontosabb

feladatuk az itt meghalt és elhantolt katonáik exhumálása és a temetőben való eltemetése  volt. A

halottak egy része az elesésük  helyszínén volt ideiglenesen  eltemetve, nagyobb részük viszont  a

Templomtéren, a hősi emlékmű melletti területen . Az orosz katonák végső nyughelyéül a solymári

temető  főbejárata  közelében  levő,  akkortájt  megnyitott  parcellában  jelöltek  ki  helyet,  ahol  38

sírban helyezték el az exhumált holtesteket. Az exhumálási munkákat dr. Tarpay Miklós községi

orvos irányítása alatt végezték.

 

1947. február 18­-án született hatósági engedély a mai brit katonai temető létrehozására. A temető

céljára  a  magyar  kormány  a Budapest-Bécs főútvonal  és  a solymári  bekötőút sarkán  egy  hold

területet vásárolt a Milbich (Majtényi) birtokból, és a brit kormánynak ajándékozta azt.

 

1948. február 22­-én került a községi (harmadik) Nemzeti Bizottságba, az UFOSZ nevű szervezet

(Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége) jelöltjeként Duba András, aki később a

nagyhatalmú szervezet titkára, 1948-­49­-ben pedig községi bíró is lett.

 

1949.  február  24­-én  a tanácsrendszer  megalakításának  előszeleként  alakult  meg a Magyar

Függetlenségi Népfront Solymári Bizottsága. Elnöke Kakuk Mátyás (MDP), titkára Lévai János

(DÉFOSZ), jegyzője Rétfalvi József (FKGP) lett.

 

1949. február 25-­én alakult meg a Magyar Függetlenségi Népfront solymári bizottsága, az 1950­-től

életbe léptetett tanácsrendszer előszeleként.

 

1952. február 19-­én született Rezes Zoltán, aki Solymár egyik kiemelkedő mecénása és patrónusa

volt a rendszerváltás és az ezredforduló körüli években.

 

1967. február 28-­án hunyt el Taller Mihály, a Levente­zenekar alapítója és karmestere.

 

1968. február 6-­án született meg a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat e közismert elnevezése Pest

Megyei  Tanács  döntése  nyomán;  az  üzem  korábbi  neve  Pest  megyei  Műanyag­,  Játékáru­  és

Tömegcikkipari Vállalat volt,  és  ekkor már  mintegy  ezer  főt foglalkoztattak,  negyvennégy  órás

heti munkarendben.

 

1971. februárjában fogadták  el  a  Terstyánszky  utcától  északra  fekvő  terület  részletes  rendezési

tervét.  E  tervnek  köszönhetően  jöhetett  létre  a  330  lakásos  lakótelep,  a  300  m2  területű  ABC

áruház  (mai  CBA  Prima),  valamint  a  Kék  Óvoda.  Az  eredeti  tervben  bölcsőde  -  későbbi

változataiban tagiskola és uszoda - építése is szerepelt, de ezek végül nem valósulhattak meg.

 

1981. február 1-­jén  először szerepelt solymári  hagyományőrző  csoport  az országos médiában:  a

Magyar Televízió "Röpülj páva" című műsorában nagy sikerrel lépett fel ezen a napon a solymári

Hagyományőrző Asszonykórus.

 

1989.  február  13­-án  a  Solymári  Férfikórus  élére  Gerenday  Endre  nyugdíjas  főiskolai  ének­  és

karvezető szakos tanár került. Őt munkájában, főleg zongorakíséretével segítette leánya, Gerenday

Ágnes, aki karvezetői nemzetközi kapcsolataival új szint hozott a kórus életébe.

 

1940. február 7­-én született Horváth Ferenc tűzoltóparancsnok.

 

1991. február 23-­án alakult meg a Heimatverein-Falukör Egyesület.

 

1993.  február  23-­án  jött  létre  a  Solymári  Karitász  Egyesület,  az  akkori  plébános,  Mits  János

kezdeményezésére.


(Összeállította: Milbich Tamás, Hegedűs András)


 

Hozzászólás


Warning: sizeof(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /vhosts/web/arvense/mtomi/www.szepsolymar.hu/uj/inc/blog_mutat.php on line 51
Név:
E-mail:
Ellenörző:: Kérjük, másolja be ebbe a mezőbe a képen látható kódot!
Kérjük, másolja be ebbe a mezőbe a képen látható kódot!
Szöveg: