Májusi História

A község történetírásában fellelhető, májusi dátumokra mutató események jegyzéke.

Májusi História

1266. május 5-én kelt oklevélen szerepelt először Solymár neve (Solmar írásmóddal).

1337. május 8-án kelt oklevél szerint az elnéptelenedett középkori falut Drugeth Vilmos nádor kapja meg benépesítés céljából. 

1455. május 6-án, Bécsben kelt okirat szerint V. László király a községet Garai Lászlónak adományozza.

1511. május 26-án kelt végrendelet szerint Zempleki Tamás és neje a birtokában lévő Solymárt három részre osztja utódai közt.

1712. májusában Németországból egész csoportok indultak, hogy Ulmon, Regensburgon keresztül a Dunán lehajózzanak, új hazát keresve.

1738. május 5-6. Határozatban szerepel: "A preceptor utaljon ki a Wolffenpitl ezred Solymárra beszállásolt kapitányának 52, hadnagyának 30 forintot jutalomképpen, mivel jó kapcsolatot tartott a lakossággal."

1752. május 28-án történt, hogy a zarándokok könnyezni látták a Szent Szűz kegyképét. A szeméből hulló könnyeket Hoderkoczer János solymári tanító fehér vászondarabon felfogta.

1796. május 28-án a Majthényiak családi értekezletén olyan alapítvány létrehozataláról döntöttek, aminek bevételeiből a német ajkú Solymáron káplánt lehetett tartani.

1837. május 5-én, szombati napon a 37 esztendős Josephus Schmidt budai lakos a Szarvas csárda közelében éjszaka balesetben elhunyt.

1848. május 9-én a 14 éves Milbich Teréz a temetőnél lévő agyagbányában baleset áldozata lett.

1849. május közepe táján egy honvédcsapat, amely Komáromból vitt nagy ágyúkat Budavár ostromához, Solymáron vonult keresztül, ahol a katonák előfogatokat, illetve az ágyúk vontatásához lovakat kértek.

1876. május 3-án született Strack Flórián, a legendás solymári Strack zenekar egyik karnagya.

1877. május 12.: Megszületett az úrbéres barátságos egyezség, amely lezárta a több mint fél évszázadon át elhúzódó solymári úrbéres pereket.

1882. május 10-én köttetett Solymáron az első rózsaesküvő.

1883. május 30-án született vitéz Radnai (Reinpold/Reimpold) Nándor, akiről később Solymáron utcát is elneveztek.

1886. május 23-án született mezőtarpai dr. Tarpay Nagy Miklós, a község egyik legendás orvosa, akiről 2012-ben utcát is neveztek el Solymáron.

1892. május 15-én ünnepélyesen megnyitották az 1891. évben épített óvodát.

1896. május 5-én született dr. Máriaházy János (1896-1967), a község egyik köztiszteletnek örvendő orvosa.

1894. május 14-i ülésén kezdeményezte a képviselő-testület a mai községházával szembeni uradalmi ház megvételét községháza céljára.

1913. május 22-én született Milbich József (Kocka), Solymár utolsó éjjeliőre és kisbírója.

1920. május 20-án öt községi képviselő (Graf Márton, Krug Mihály, Herold János, Milbich János és Taller Márton) kérvényezte, hogy az iskolai tanítási nyelv ismét német legyen.

1929. májusában avatták vitézzé a solymári Bíró (Szedlák) Bernátot.

1944. május 21-én tartották meg a "felszabadulás" előtti utolsó Hősök Napját Solymáron, ezt követően 1990-ig nem kerülhetett ilyenre sor.

1945. május 6-án, a háború utáni új községi elöljáróságban Milbich (Majtényi/Schultz) Jánost választották meg a bírói tisztségre.

1946. május 5-én jött létre a Solymári Kalász Leánykör.

1946. május 19-én hunyt el Wenczel (Kuku) Tamás, a község egyik legendás viccmestere, akiről 2012-ben színdarab is készült.

1946. május 7-én végeztek a német származásúak Solymárról, Ürömről, Pilisborosjenőről, Nagykovácsiból és Pesthidegkútról való kitelepítésével.

1947. május 2-án szentelték fel a solymári angol katonai temetőt.

1950. május 5-én határozat született Csomay Ödön főjegyző elmarasztalásáról: 100 forint pénzbüntetésről és Budaörsre való áthelyezéséről született döntés.

1954. május 3-án este, gondatlan fűtés következtében felrobbant tizenkét kilogramm oldott celluloidanyag a solymári kisipari szövetkezet Templom téri (a mai CBA helyén létesített) celluloidüzemében. Bár személyi sérülés nem történt, az eset miatt a hatóságok megtiltották a műanyag-feldolgozást a község belterületén, így végső soron ez vezetett a PEMŰ mai helyén történő megalakulásához.

1955. május 27-én született Strack Ferenc, a solymári sváb hagyományőrzés egyik kimagasló egyénisége.

1959. május 4-én született Marlok Róbertné Mezei Ágnes, a Herbstrosen Tánccsoport egyik alapítója.

1960. májusában született Blazsek Andrea, a Solymári Szokolay Bálint Nőikar karnagya.

1967. májusában kérvényezte Solymár Község Tanácsa, hogy a települést a Fővárosi Vízművek ellátási területéhez kapcsolják.

1972. május 23-án döntés születik a szennyvízcsatorna és tisztítótelep építéséről.

1975. május 15-én megkezdi próbaüzemét az új solymári cserépgyár.

1977. május 1-jén volt a község új tanács- és pártházának (mai községháza) ünnepélyes átadása.

1977. május 22-én, indította be Kempelen Tünde a "Solymári Zenei Hetek" hangversenysorozatot.

1978. május 28-án nyílt meg a helytörténeti gyűjtemény negyedik állandó kiállítása.

1979. május 5-én halt meg Ringler Károly, népi költő és a solymári takarékszövetkezet megalapítója.

1980. május 1-jén kiemelt járási ünnepséget tartottak Solymáron.

1986. május 13-án avatták fel a "Kemipur Poliuretán System" gyárat.

1987. május 1-én került átadásra a PEMŰ új sportcsarnoka.

1990. május 27-én rendeztek először újból Hősök Napja ünnepséget Solymáron a szocialista évtizedek majd' fél évszázados kihagyása után.

1991. május 24-én vette fel iskolánk Hunyadi Mátyás nevét.

1993. májusában történt az új Heimatverein épületének (volt paplak a Templom téren) átadása, melyet a német partnerkapcsolat révén valósulhatott meg.

1994. május 23-án alakult meg a Solymári Környezetvédők Egyesülete.

2001. május 5-én, a kitelepítés 55. évfordulóján avatták fel Schwäbisch Hallban a kitelepítési emlékhelyet.


(Összeállította: Milbich Tamás, Hegedűs András)


 

 

Hozzászólás


Warning: sizeof(): Parameter must be an array or an object that implements Countable in /vhosts/web/arvense/mtomi/www.szepsolymar.hu/uj/inc/blog_mutat.php on line 51
Név:
E-mail:
Ellenörző:: Kérjük, másolja be ebbe a mezőbe a képen látható kódot!
Kérjük, másolja be ebbe a mezőbe a képen látható kódot!
Szöveg:

Stefan Mendi
2015-03-21 01:24:36
En magam is kitelepites aldozata lettem.Most festek a kitelepitestol viszamardt benyomasokat Egy faluszelu hazfalon olvashato a szlogan
Batyuval jottek batyuval menjenek. Az volt egy nemzeti ujsagszerkeszto hozzaszolasa a kiitelepiteshez.Az ordog bulyon a piszokba.

l
Stefan Mendi
2013-12-02 12:49:46
Gott sei Dank für Solymarer die der deutschen Srache wirklich mächtig sind.
Maria Kalikovsky Schwäbisch Hall
2013-09-10 17:56:57
Hallo Herr Milbich und Herr Hegedüs, da Sie der deutschen Sprache nicht richtig mächtig sind, möchte ich es wie folgt abändern :
Am 5. Mai war der 55. Jahrestag der Vetreibung der Deutschen aus Solymár. Aus diesem Anlass wurde eine Gedenktafel in Schwäbisch Hall eingeweiht.