Negyvenöt éves a solymári helytörténeti gyűjtemény

Többé-kevésbé kerek évforduló alkalmából, a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény alapításának 45 éves évfordulójára emlékezve szerveztek több órás rendezvényt szeptember 23-án a solymári művelődési házban. A program első része a létesítmény történetét idézte fel, különös tekintettel a 40 éves jubileum óta eltelt újabb öt esztendőre, majd egy új időszakos kiállítás megnyitásán vehettek részt a jelenlévők.

Solymáron a helyi történelem és kultúra, a községi néprajz és a helytörténet kutatása szervezett formában körülbelül fél évszázados múltra tekint vissza. Az első igazán komoly helytörténeti attrakció - mai ismereteink szerint - az a programsorozat volt, amit 1966-ban szerveztek a solymáriak, arra emlékezve, hogy a falu első ismert okirati említése 1266 májusából, épp 700 évvel korábbról volt ismeretes. Akkoriban ez még inkább csak a községi tanács és érdeklődő magánemberek közös szervezése volt, az első informális, helytörténettel foglalkozó szerveződés, a Helytörténeti Társaság 1970 decemberében jött létre a faluban, helytörténeti gyűjtemény megnyitására pedig újabb két évvel később, 1972 nyarán nyílt csak meg a lehetőség. Erre emlékeztek jó 45 évvel később mindazok, akik szeptember 23-án összegyűltek a kultúrház nagytermében: ott, ahol többek közt az 1966-os programsorozat kiállítása is megnyílt, majd később megannyi más helytörténeti tárgyú rendezvény is helyet kapott. 


A rendezvény a szervező - Jablonkay Mária gyűjteményvezető - köszöntő szavai után a legfiatalabb generáció produkciói nyitották meg: Behovics Máté, aki több versenyen szerzett már helyezéseket, azt mutatta be harmonikajátékával, hogy a kisiskolásoktól sem feltétlenül idegenek a solymári zenei hagyományok, osztálytársa, Sáska Gábor pedig magabiztosan adta elő a solymári himnusz első két versszakát. A folytatásban a program háziasszonya főleg archív képek felvillantásával idézte fel e 45 éves időszak (és az előzmények) fontosabb történéseit és azt, hogy a helytörténet iránt érdeklődő nagy öregek milyen résztevékenységeikkel járultak hozzá a közös munka sikereihez.

A program során több olyan hangfelvételt és videóanyagot is meghallgathattak, illetve megtekinthettek a jelenlévők, amik eddig nem voltak ismertek széles körben. Ezek közül talán a legkülönlegesebb az a felvétel, amely Seres István és dr. Valkó Arisztid hangját őrzi, arról a napról, amikor Pista bácsi, falunk legfontosabb krónikása 1978-ban minisztériumi elismerést adhatott át a solymári vár legelső és talán legjelentősebb kutatója számára. A műsor vége felé megemlékeztek a szervezők a Helytörténeti Társaság azon hajdani tagjairól is, akik már nem érhették meg ezt az alkalmat. A program végén egy alkalmi kiállítás nyílt meg a helytörténeti gyűjtemény pincéjében olyan tárgyakból, amiket eddig nem lehetett kiállítani, de a közelmúltban sikerült úgy megoldani a restaurálásukat, hogy mostanra már bemutathatóvá váltak.

(A cikkért köszönet Hegedűs Andrásnak)


 

Hozzászólás

Név:
E-mail:
Ellenörző: Kérjük, másolja be ebbe a mezőbe a képen látható kódot!
Kérjük, másolja be ebbe a mezőbe a képen látható kódot!
Szöveg: