"(...) Mi, akik egyszerre vagyunk magyarok és svábok is, nem visszaélve származásunkkal akár magyarul, akár németül fejezzük ki, hogy egy közösséghez tartozunk. Prózában, versben, zenében, filmen, grafikákkal, történelmi és néprajzi esszékkel szeretnénk bemutatni ezt a összefogást, amely a honlap tartalmát képezi. Mert ki mondaná meg, hogy egy szimfonikus zenekarban nem saját egyéniséget rejt-e a megszólaló hegedű, klarinét, vagy dobos hangja. Mégis a sok egyéni teljesítmény együtt hozza létre a zenei művet, amelynek hangjai elámíthatják a közönséget. Reméljük, a mi teljesítményünk hangja is sokakhoz eljut, hogy minél többen merjék vállalni azt a szellemi örökséget, amit ápolunk. (...)"  

Váljanak közkinccsé közös emlékeink!

Váljanak közkinccsé közös emlékeink!

Válhassanak közkinccsé, szolgálhassanak mindannyiunk örömére mindazok a fényképek, dokumentumok, kép- és hangfelvételek, amelyek községünk múltjáról tanúskodnak: ez a nemrég megindított solymári Topotéka legfőbb célja. A solymar.topoteka.hu weboldalon elérhető fényképgyűjtemény kezelői ehhez kérik a lakosság segítségét és közreműködését.
Rekorddöntögető időjárás

Rekorddöntögető időjárás

50 éves rekordot döntött meg Gyümölcsoltó Boldogasszony 307 éves Árpával érő Hős Körtefája Solymáron. Az idei tavasz nagyon hirtelen robbant ki. Ugyan Mátyásnak (02.24.) már kevés dolga volt a jégtöréssel, - mert már február 20 környékén erőteljes olvadás indult - még utána is voltak zavaró hidegek. A rekord megdöntése a virágzás idejében történt.
Solymáriak voltak a legjobbak a németversenyen

Solymáriak voltak a legjobbak a németversenyen

Hét solymári kisdiák ért el dobogós helyezést az országos német vers­ és prózamondó verseny Pilisszentivánon megtartott területi fordulójában, március 2-án, ezzel a Hunyadi érte el a legjobb eredményt a környező nyolc település kilenc iskolája közül. A megyei fordulóba bejutók száma azonban még ennél is jóval magasabb - pontosan egy tucatnyi -, hiszen a tájnyelvi kategóriákból minden induló továbbléphetett.
Elűzött solymáriak levelezése egy német néprajzi intézetben

Elűzött solymáriak levelezése egy német néprajzi intézetben

Több, az 1946-os kitelepítéskor elűzött solymári család ezidáig ismeretlen levelezése került elő a közelmúltban a németországi Freiburgban működő Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa (IVDE) néprajzi intézetben. A 90 levelet összesen hét solymári származású család tagjai írták egy, a második világháború után Magyarországról elmenekült néprajzkutatónak, Bonomi Jenőnek. (...)
Egy elfelejtett solymári 56-os áldozat

Egy elfelejtett solymári 56-os áldozat

Községünkben a rendszerváltás óta minden évben megemlékezünk az 1956-os magyar forradalomról, sőt egy ideje már tábla őrzi a főtéri hősi emlékművön Dienes István emlékét is, aki a budapesti forradalmi események egyetlen, solymári lakhelyű elhunytja volt. Illő azonban megemlékeznünk a hatvanadik évforduló napjaiban a forradalmat követő megtorlások egyik kivégzettjéről is, aki anyai részről solymári származású volt és egy időben ő maga is itt lakott a községben.
Újabb szobor és park Solymáron

Újabb szobor és park Solymáron

2016. szeptember 11-én adtuk át a községnek Szentesi Ferencné Ritter Borbála emlékművét. A szobrot egy használaton kívüli kis önkormányzati területen, egy erre a célra kialakított parkban építettük fel. A Szépsolymár Alapítvány rendezvényén beszédet mondott dr. Szente Kálmán polgármester, Pitz Dániel és Milbich Tamás alapítványi kurátorok, valamint Szentesi Ferenc. Alább az ő beszédeikből idézünk Barcsik Géza fotóival illusztrálva.
Hadifogság és Malenkij robot Solymáron?

Hadifogság és Malenkij robot Solymáron?

Honlapunk szakmai vitáknak is helyt ad. Jelen esetben azt a kérdést igyekszünk górcső alá vetni, hogy létezett-e a címben szereplő esemény, és ha igen milyen módon érdemes megvizsgálni a történelem e helyi lecsapódását. Posztunk első részében Taller János tanulmányát, második részbében Ritter György és Márkus Beáta reflektálását kísérhetik figyelemmel.
Egy pék, aki kőműves is volt

Egy pék, aki kőműves is volt

Százhúsz évvel ezelőtt született Solymáron Herberth Mihály, aki bár alapvetően pékként dolgozott, kitanulta és gyakorolta a kőműves szakmát is. Az ő életútja jellegzetes solymári sváb sors volt: 1946-ban a teljes családját kitelepítették, gyerekeivel, testvéreivel és azok gyerekeivel együtt - egyetlen fiát leszámítva, aki fogsága miatt megúszta az elűzetést. (...)
Nemcsak névrokon, talán példakép is

Nemcsak névrokon, talán példakép is

Taller Mátyás neve Solymáron sokaknak egyet jelent a község egyetlen igazán ismertnek mondható, sváb származású zeneszerzőjével, a XX. század elején több kultúrcsoport zenei vezetőjével, akinek a nevéhez fűződik az Im Ofner Bergland című dal, Solymár "himnusza" is. Most is egy Taller Mátyásra emlékezünk - születésének 145. évfordulója alkalmából -, aki ráadásul szintén zenészként tevékenykedett, de a zeneszerzőnek csak névrokona, pontosabban idősebb rokona volt. (...)

"Márkaszerviz" a szabadságharc évtizedeiben

A kényelemszeretet nem mai tulajdonság: az emberiség a kerék feltalálása óta igyekszik kihasználni az abban rejlő könnyebbségeket, legyen szó akár a kevesebb fáradsággal járó közlekedésről, akár az anyagmozgatás, fuvarozás egyszerűbbé tételéről. Az, hogy kinek milyen szekérre, kocsira, hintóra futotta, 150-200 éve éppúgy árulkodott az illető anyagi helyzetéről, mint ma, a járművek javításához értő szakemberre pedig úgyszintén hasonló szükség volt minden nagyobb településen. (...)